|
BalatonakarattyaMegye: Veszprém Kistérség: Balatonalmádi Kistérség székhelye: Balatonalmádi Terület: 3870 hektár |
Balatonakarattya történelme
Balatonakarattya
A települést oklevél 1109 – ben említi először Terra Akaratia néven. Közigazgatásilag ma Balatonkeneséhez tartozik. A löszcsuszamlások miatt itt épült meg a Balaton leghosszabb partvédműve, mely 2,5 km. A sárgás színű, függőleges löszfalak már messziről jól láthatóak. A magasparton húzódó sétányról a Balaton gyönyörű látványa tárul elénk.
A település központjában a Rákóczi parkban található Rákóczi fája, mely évekkel ezelőtt kipusztult mégis jeles pont. A fa és a tihanyi apátság tornya közötti képzeletbeli vonal jelezte Somogy és Veszprém megye határát, ezt a halászoknak is tiszteletben kellett tartaniuk. A Rákóczi – fa több, mint 400 éves. A néphagyomány szerint Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát és itt nyilvánította ki a nép akaratát. A fejedelem itt jártát történelmi dokumentumok nem támasztják alá. A fa helyét ma kerítés jelzi.
Balatonkenese
A település a part menti keskeny sávban, több, mint 12 km hosszan épült ki. A település neve eredetileg fejedelmet, vezért jelentett. A magaspartok oldalába emberi kéz által vájt hajlékokat, Tatárlikakat találunk, a helybéliek itt leltek menedéket a tatárok, majd a törökök elől; később a halászok tárolták itt munkaeszközeiket.
1532-ben országgyűlést tartottak Kenesén, melyre ma a református templom és parókia kertjében elhelyezett faragott kopjafa emlékeztet.
A település első kikötője 1846-ban épült meg és a Kisfaludy gőzös fedélzetén Széchenyi Istvánnal elsőként itt kötött ki.
A Falumúzeum (Kossuth u. 6.) a 19. század közepén épült nádtetős, boltíves, szabad kéményes ház, mely ma helytörténeti gyűjteménynek ad otthont.
A magaspart egyik pontján álló emlékmű Soós Lajos, a helybéli költő munkásságát idézi.
A Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület a sárga jelzésű turistaútvonalon közelíthető meg. A Sós-hegyen található kb. derékmagasságig érő, szigorúan védett növény a tátorján. A pásztorkodó, földművelő nép egykor szívesen fogyasztotta káposztára emlékeztető ízű karógyökerét, a „tatárkenyeret”. A tátorján jellegzetes „ördögszekér”: a termések beérése után a már száraz növény leválik a tövéről, s a szél messzire görgeti, miközben magjait elszórja. Neve is valószínűleg e tulajdonságából ered, hiszen az Alföldön a tátorján szó jelentése: orkán, szélvész.
Balatonakarattya képekben
|
|
Szomszédos települések:
Alsóörs (megtekint)
Balatonalmádi (megtekint)
Balatonfűzfő (megtekint)
Balatonkenese (megtekint)
Balatonakarattya (megtekint)
Szállások a településen:
Szállások a szomszédos településeken:
Villa Millennium (megtekint)
TerAsz (megtekint)