Révfülöp

Révfülöp


Megye: Veszprém
Kistérség: Tapolcai
Kistérség székhelye: Tapolca
Terület: 1 036 hektár




Révfülöp történelme


Révfülöp a Balaton északi partján, a 274 méter magas Fülöp-hegy lábánál található. Első írásos említése 1211-ből származik, ám a leletek tanúsága szerint, már a római korban is lakott terület volt.

A Fülöp-hegy déli lábánál bukkan felszínre a Magyarországon található egyik legrégebbi kőzet, a kb. 400 millió éve keletkezett agyagpala, azaz fillit, amelyet a helybeliek peresztegnek neveznek. A környéken kedvelt építőanyagként használják a másik jellegzetes kőzetet, a fagyálló és jól faragható permi vörös homokkőt. Ennek ásványi anyagokban igen gazdag málladékos része évezredek óta biztosítja a szőlőművelés kedvező adottságait a hegyoldalban.

Az Árpád-korban a rév köré kis halászfalu települt. A 13. században a szigeti részen már egyhajós, vörös homokkőből épült kis templomot emeltek. 1548-ban zsákmányra éhes, kegyetlen török portyázók égették fel az addig szépen fejlődő kis települést, mely teljesen lakatlanná vált.

A 18. század elejére a tihanyi apátság mellett új nagy- és kisbirtokosok tűntek fel területén és a szőlőművelés is új erőre kapott. 1752-ben újraindult a révhajózás és 1779-ben újabb átkelő és révház épült a fülöpi parton, amelyről az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó is megemlékezett.

A település 19. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a koraközépkori révátkelőből ered. A Fülöp-Boglári révátkelés a két part közötti relatív közelség (5,2 km) természetes előnyét kihasználva kötötte össze az eltérő gazdasági adottságokkal rendelkező tó mögötti területeket.

A kiterjedt szőlőművelésnek a 19. század utolsó harmadában a filoxéravész, azaz szőlőgyökértetű pusztításai vetettek véget. A szőlőbirtokosok elszegényedése a területek, présházak és pincék eladásával járt s ekkortól indult meg Révfülöp újbóli fejlődése. Lelkes balatoni lokálpatrióták, élükön Czigány Károllyal felkarolták a település fürdő- és üdülőhelyi fejlesztését.

Kedvező természeti adottságainál és festői szépségénél fogva Révfülöp a század végére egyre keresettebb nyaraló-, üdülőhellyé vált, ahol főleg tanárok, tudósok, gyárosok, katonatisztek, állami tisztviselők telepítettek ismét szőlőültetvényeket és építették fel villáikat, nyaralóikat.

1899-ben megalakult a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület, amely nagyszabású strand-, partszegélyépítésekkel, parkosításokkal, fásításokkal stb. megteremtette Révfülöp mai arculatának alapjait.

1909-től Révfülöp bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe, 1911-től a belföldi távbeszélő forgalomba, 1936-tól a villamos energiaszolgáltatásba. 1912-ben elkészült a modern hajókikötő, egy évtized múlva pedig állami elemi népiskola alakult. A látványos fejlődésnek köszönhetően Révfülöp, Kővágóörs hegyközsége előbb 1933-ban üdülőhelyi rangot nyert, majd 1943. január 1-től önálló községgé vált. 1969-től kiemelt üdülőhely, 1973. április 15-től nagyközségi rangra s ugyanakkor új községi közös tanács székhelyeként a régió központjává emelkedett. 1989-től Révfülöp önálló, nagyközségi rangú település.

2001-ben az állandó lakosok száma 1280 fő volt.

A látnivalók között tartjuk számon a Fülöp-hegyi kilátót, mely 2001-ben Pelényi Gyula tervei alapján, a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére épült. Sokak szerint innen nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.

A Honismereti Gyűjtemény a Halász u. 6. szám alatt, közvetlen a tóparton található. A felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti anyag egyedülálló az országban.

A Tóparti Galéria nyitva tartás elsősorban a fürdőélethez igazodik. Nyaranta kéthetes váltásokkal hat alkalommal nyílik kiállítás. A kiállítás megnyitóit színvonalas művészeti produkciók is színesítik.

A Pince Múzeum kiállításainak keretein belül a Villa Filip tér 4. szám alatt a szőlőművelés és borkészítés történetét és révfülöpi emlékeit tekinthetjük meg.

A hegy lábánál lévő vasútállomással szemben találjuk a középkori Fülöp falu 13. századból származó vörös homokkőből emelt, szépen faragott félköríves kő bélleletes kapujú templomának romjait. Az egyhajós, valószínűleg síkfödémes, egyenes szentélyzáródású román stílusú építmény maradványait a műemléki hivatal 1953-ban konzerváltatta s a templom falai a diadalívvel és a felette emelkedő oromfallal együtt majdnem eredeti nagyságban láthatók. A műemléket 2000-2001 -ben újították fel.

A hűs fák árnyékában a hajóállomás felé sétálva, a Szigeti strand mellett végig a Balaton partvonalán terül el az Európa sétány. Kellemes kikapcsolódást nyújt a kihelyezett padokon vagy akár a füvön heverészve a Balaton ezer arcát figyelgetni. A horgászoknak is kedvelt helye a sétány vöröskővel kirakott parti részén a horgászás.

Az 1991-ben felújított kikötő felé fordulva a század elején épült impozáns - egykori kaszinó épületét pillantjuk meg. Falán Pattantyús József míves - a II. világháború idején a balatoni Kelén és Tünde hajókat a felrobbantás elől víz alá süllyesztők hősies tettére utaló - emlék reliefje látható. 2004 májusában az épület előtti tér díszburkolatot kapott.

Érdemes kiváltani a Révfülöp Kártyát, mellyel számos kedvezmény vehető igénybe. Többek között ingyen látogathatod a Millenniumi Kilátót, a Honismereti Gyűjteményt, a Tóparti Galériát, a Pince Múzeum kiállításait és féláron juthatsz be a Császtai- vagy a Szigeti strandra. A Szigeti strandon esténként Kertmozi várja az érdeklődőket.



Révfülöp képekben


           


Szomszédos települések:


Badacsonytomaj  (megtekint)
Balatonederics  (megtekint)
Balatonhenye  (megtekint)
Hegymagas  (megtekint)
Kapolcs  (megtekint)
Kővágóörs  (megtekint)
Köveskál  (megtekint)
Mindszentkálla  (megtekint)
Monostorapáti  (megtekint)
Révfülöp  (megtekint)
Salföld  (megtekint)
Szentbékkálla  (megtekint)
Szigliget  (megtekint)
Taliándörögd  (megtekint)
Tapolca  (megtekint)
Vigántpetend  (megtekint)


Szállások a településen:



Szállások a szomszédos településeken:


Hotel Bonvino Wine & Spa**** (megtekint)
Bencze Családi Birtok (megtekint)