Monostorapáti

Monostorapáti


Megye: Veszprém
Kistérség: Tapolcai
Kistérség székhelye: Tapolca
Terület: 2 555 hektár




Monostorapáti történelme


Monostorapáti az Eger-patak völgyében, a Káli-medence Tájvédelmi Körzetében fekszik. Nevét a határában alapított bencés apátságról kapta. Az apátságot, melynek ma már csak a romjai látszanak, Bánd fia Atyusz alapította 1117-ben. Az akkor még Almád nevet viselő település élete szorosan összenőtt a Szűz Mária és a Mindenszentek bencés apátság működésével, hisz Almád is az  apátság birtoka volt. Az Árpád-kor utolsó évtizedeiben az apátság és a település is rablások, fosztogatások áldozata lett.

 

Az 1300 – as évekből származó okiratok szerint a település neve Almádról Apátira, majd Almádapátira változott. Monostorapáti néven először Mátyás uralkodása idején, 1468-ban említik. A 16. század folyamán több néven is fellelhető, később a Monostorapáti állandósul.

 

Az 1540-es években, II. Ulászló országlása idején a szerzetesek elhagyják a kolostort. Újabb zavaros idők következtek.

 

Monostorapáti ebben a században vált híressé malmairól. 1599-ben már hat malom is működött az Egervize-patakon. 1792-ben már csak két működő malmot tartottak számon, s ma csak a Varga-malom maradványai láthatóak. Az akkoriban még gyakran megáradó Eger-patak arra kényszerítette a lakosságot, hogy a hegyek oldalán építkezzenek. Megművelhető területek híján pedig a lakók nagy része zsellérként, más birtokra (pl.: Hegyesd, Eszterházy uradalom) járt dolgozni.

 

1752-ben kezdte építtetni Padányi Bíró Márton püspök a környék legnagyobb templomát, melyet Nepomuki Szent Jánosról neveztek el, akit Vencel cseh király vétetett a folyóba, mert megőrizte a gyónási titkot. A barokk templom 40 m magas tornyát  kb. 100 évvel később építették, mint magát a templomot. A szentély falát Bucher Xavér Ferenc barokk képei díszítik. A templomhajó díszítése már neobarokk, Gyivis János nevéhez fűződik.

 

A falu fekvéséből adódóan a 19. század folyamán a fő megélhetési forrást a szőlőtermelés és az állattenyésztés jelentette. Az 1900-as évek elején a lakosság száma elérte az 1100 főt. Az egyre nagyobb településen 1925-ben már 14 iparos, két szatócsüzlet és három kocsma látta el a helyi igényeket.

 

A második világháború után, 1949-ben alakult meg a termelőszövetkezet, villamosították a községet. A 60-as, 70-es években az Eger-völgyében található termelőszövetkezetek egyesültek, s így létrejött egy jól működő nagy szövetkezet, mely többek között szőlőműveléssel, borászattal, erdőműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott.

 

Az ötvenes évektől szinte folyamatosan működnek színjátszó csoportok, néptánc együttesek, kórusok. Jelen vannak a hagyományőrző kulturális események is (szüreti felvonulás, farsangi mulatság). A kulturális fejlődés azóta sem állt meg; bizonyítja ezt az is, hogy 1996-ban Monostorapáti is csatlakozott a Művészetek Völgye rendezvénysorozathoz, s immár ez az esemény is felzárkózik a falu hagyományos ünnepeinek sorába.
 



Monostorapáti képekben


         


Szomszédos települések:


Badacsonytomaj  (megtekint)
Balatonederics  (megtekint)
Balatonhenye  (megtekint)
Hegymagas  (megtekint)
Kapolcs  (megtekint)
Kővágóörs  (megtekint)
Köveskál  (megtekint)
Mindszentkálla  (megtekint)
Monostorapáti  (megtekint)
Révfülöp  (megtekint)
Salföld  (megtekint)
Szentbékkálla  (megtekint)
Szigliget  (megtekint)
Taliándörögd  (megtekint)
Tapolca  (megtekint)
Vigántpetend  (megtekint)


Szállások a településen:



Szállások a szomszédos településeken:


Hotel Bonvino Wine & Spa**** (megtekint)
Bencze Családi Birtok (megtekint)