Kővágóörs

Kővágóörs


Megye: Veszprém
Kistérség: Tapolcai
Kistérség székhelye: Tapolca
Terület: 2 209 hektár




Kővágóörs történelme


A Káli-medence legnagyobb faluja Pálköve településrésszel egész a Balaton-partig nyúlik.
 
A település a honfoglalás kori 7 törzs egyikének, Örsnek a szállásterülete volt, innen származik nevének utótagja. Előtag nevét a közvetlen közelben található Kőtengerről és a kövek malomkő céljára történő vágásáról, kibányászásáról kapta. Első említése Sol comes 1221-ből származó végrendeletében található. Későbbi okiratokban Boldog Asszony, Kővágó eörs, Szentlászlóörs, Nagyörs és Kisörs néven is szerepel. A 16. században a település elpusztul és több évtized múltán népesítik csak be. A 19. század során fontos kereskedelmi központ, mezőváros és alispáni székhely. A településen katolikus, evangélikus és zsidó iskola is működött, néhány évig luteránus algimnáziummal is dicsekedhetett. Kővágóörshöz tartozott Ecsér, Kisörs, Ábrahám és a mai Révfülöp területe.

A Petőfi u. 18. szám alatt helyreállított Kerkápoly-házban - mely ma egyben a település tájháza is - nyílt meg a Kisnemesek Kővágóörsön című állandó kiállítás.

A pálkövei strand mellett, Bajcsy-Zsilinszky Endrének egykori nyaralójában látható a politikusra emlékező kiállítás. A múzeum május 1 – szeptember 30. között látogatható.

Építészeti érdekesség a Komjáthy-ház az Ady Endre u. 36. alatt, mely kosárív-görbés, mellvédes népi műemlék.
A Rohály-féle lakóház (Rákóczi u. 5.) a település egyetlen eredeti állapotában fennmaradt füstös konyhás háza.

A kőtenger a Káli-medence leghíresebb természeti látnivalója. A több tonnányi kősziklából álló vonulat a pannon kori turzás megkövesedett maradványa, a Kishegyestűtől közel 12 km hosszan Kővágóörsön át egészen Salföldig terjed. A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek fel és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék változatossága. A kővágóörsi kőtenger hazánk legértékesebb geológiai érdekességei közé tartozik és szigorú védelem alatt áll.

Pálköve

A közigazgatásilag Kővágóörshöz tartozó nyaraló település a ’20-as, ’30-as években alakult ki. A Balaton-parti fennsíkszerű félszigeten, erdős környezetbe telepített nyaralótelep különlegessége – táji, látványbeli és természeti adottságai mellett – az amfiteátrumszerű felhagyott kőfejtő, a kőrakodó kikötő és a strandot körülvevő érintetlen, értékes nádas. Pálkövét nem annyira épített értékei, hanem pihenés számára igen előnyös adottságai teszik jelentőssé.
A község területéhez középkori elpusztult falvak tartoznak ma is látható templomromokkal: Ecsér, Sóstókál, Kisörs.

 



Kővágóörs képekben




Szomszédos települések:


Badacsonytomaj  (megtekint)
Balatonederics  (megtekint)
Balatonhenye  (megtekint)
Hegymagas  (megtekint)
Kapolcs  (megtekint)
Kővágóörs  (megtekint)
Köveskál  (megtekint)
Mindszentkálla  (megtekint)
Monostorapáti  (megtekint)
Révfülöp  (megtekint)
Salföld  (megtekint)
Szentbékkálla  (megtekint)
Szigliget  (megtekint)
Taliándörögd  (megtekint)
Tapolca  (megtekint)
Vigántpetend  (megtekint)


Szállások a településen:



Szállások a szomszédos településeken:


Hotel Bonvino Wine & Spa**** (megtekint)
Bencze Családi Birtok (megtekint)