Badacsonytomaj

Badacsonytomaj


Megye: Veszprém
Kistérség: Tapolcai
Kistérség székhelye: Tapolca
Terület: 3 271 hektár




Badacsonytomaj történelme



Badacsonytomaj a Badacsony jellegzetes tanúhegyének lábánál található. A város névadója egy besenyő vitéz, Tomaj volt, aki I. István idejében birtokolta a területet.

A település első okleveles említése 1313 – ból származik. Az itt élők főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek, a 18. század során kedvelt üdülőhellyé vált így egyre több pince és nyaraló épült a környéken.
Az 1900 – as évek közepéig tartó bazaltbányászatot a hegy élővilága és külleme sajnos nagyon megsínylette. A védelem érdekében hamarosan tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A településen található Egry József nyaralója, mely ma múzeumként állít emléket a neves festőnek. A Balaton festőjének átalakított és kibővített műtermes lakóházában gazdag válogatást láthatunk fő műveiből, de jelzésszerűen egész életútjával megismerkedhetünk.

 

A hegyoldalba gyalogosan vagy nyitott dzsippekkel is felkapaszkodhatunk, a panoráma páratlan a bazaltorgonák tövéből; a Kisfaludy házban szomjunkat és éhünket is enyhíthetjük. A Kisfaludy ház mellett található méreteiben is impozáns Szegedy Róza házat és a hozzá tartozó birtokot Szegedy Róza a költő Kisfaludy Sándor feleségeként vitte a házasságba 1800-ban. A házaspár kedvelt tartózkodási helyévé vált Badacsony, élénk társasági életet éltek, Szegedy Róza ürmösbora országos hírnévre tett szert. A három részből álló épületegyüttes főépületének lakószobáiban az egykor ott élt házaspár tárgyi környezetét, valamint Kisfaludy Sándor ételútjának és munkásságának főbb állomásait mutatjuk be.

 

A Kisfaludy-ház felett található az a hatalmas asztalszerű bazaltkő, amit Rózsakőnek neveznek. Valamikor a régmúltban gurulhatott le a hegyoldalról. Nevét Szegedy Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni. Valószínűleg ez magyarázza a vele kapcsolatban született legendát is:
„Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De elég az is, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak szíve érte fog dobogni.”

 

2008. március 30-án, az Isteni irgalmasság vasárnapján, a Badacsony keleti oldalában, a volt pálos kolostor közelében, II. János Pál pápa-emlékhely megáldására került sor. Az emlékhely festménye Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész alkotása. Az ünnepélyes megáldást Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius végezte.
Mivel az emlékhely turistaút mellett található gépkocsival nem lehet megközelíteni.

 

A Rózsa köz 9. szám alatt található az Udvardi Képtár. Udvardi Erzsébet 1958 óta él Badacsonytomajon. Munkásságában benne van a balatoni táj és választott szűkebb hazája Badacsony világa, a víz, a hegy, a tó évszakainak látványa, kultúrája, múltja. Ezeken kívül állandó témája a Biblia, az Ó és Újszövetség. Festett biblikus vázlatokat, oltárképeket.
Oltárképei: Badacsonytomaj, Badacsonyörs, Ábrahámhegy, Keszthely, Eszterháza, Vaja, Hévíz, Flórapuszta templomait és kápolnáit díszítik.

 

A badacsonytomaji Tájház 1898-ban épült. Az eredeti formájában meghagyott, tatarozott épületben elhelyezett gyűjteményben található tárgyak, használati eszközök, bútorok, dokumentumok a város múltjáról az itt lakó emberek életéről, szokásairól adnak képet.

 

Badacsonytomajon érdemes megtekinteni a háromhajós, kéttornyú bazalttemplomot, a Szent Imre Római Katolikus Templomot, mely  1930-1932 között épült neoromán stílusban, figyelemre méltóan szép, festett üvegablakokkal.  Oltárképeit Udvardi Erzsébet készítette.

 

A múlt század második felében,neogót stílusban épült a szőlőhegyek oltalmazója, arezzói Szent Donát tiszteletére a Donát-kápolna. A kápolnát badacsonyi bazaltkőből Laczkovics Antal építette, oltárnak carrarai fehér márványt rendelt.

 


A Badacsony déli oldalán áll a Szent Anna-kápolna, amelyet 1789-ben Szentgyörgyi Horváth Zsigmond építtetett.

 

A hegy délnyugati oldalán, mintegy négyszáz méteres magasságban áll 1857. szeptember 14-e óta az a klasszicista kőkereszt, melyet állíttatójáról, a veszprémi püspökről neveznek Ranolder-keresztnek. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre.
Ranolder János egyszer bérmakörútján Badacsony vidékére is ellátogatott. Fölment a hegy tetejére, és körülment a hegy vállán is. Egy helyen a bazalttornyok alatt, az omlástól nem messzire megállott és körülnézett. Lelkét magasztos érzelem töltötte el, s nagy gondolat fogamzott meg agyában. Magához intette uradalmának kormányzóját:
"A mi országunk a legszebb ország, s ez a hely ahol állunk, a világ leggyönyörűbb vidéke. Ide építsetek nekem lakóházat, s fölöttem a bazalttorony tetejére állítsatok egy óriási keresztet a mi Üdvözítőnk emlékezetére" - A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellőle.
A kőkereszt alatt fekvő sziklapad egy része szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha a kinyúló követ kalapáccsal vagy kővel megütik, a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, szól a Harangozó Börc (a börc kifejezés régen sziklaszirtet jelentett).

Legenda:
„Volt két testvér Badacsonytomajon. Az idősebb: Ferkó erős, egészséges, gonosz szívű.
A fiatalabb: Jóska fonnyadt, beteges, gyönge és ártatlan. A Ferkó megkérte egy lánynak a kezét. A lány nagyralátó volt és azt mondta: mással egy fedél alatt nem lakik, akkor megy csak esküvőre, ha az a másik nyavalyás legény búcsút vesz a háztól. Ferkó halász volt, másnap halászatra hívta öccsét.
Amikor csónakba szálltak, a gonosz testvér egy nehéz követ dobott be a csónakba. Jóska gyerek mindjárt arra gondolt, hogy a bátyja a nyakába fogja kötni a követ, de nem mert szólni. Beeveztek a vízre. Akkor azt mondja a gonosz testvér: Most meg kell halnod. Ketten nem maradhatunk a házban és a szőlőben. Tudta ezt a beteg gyerek, nem is ellenkezett, hanem imádkozni kezdett.
Közben a gonosz testvér elővett a tarisznyájából egy zsineget, rákötötte a kőre, s a zsinegből hurkot csinált. Már odalépett öccséhez, de akkor mély, tiszta fönséges hang búgott fel a Badacsony ormáról: megszólalt a Harangozó Börc. Amint a gonosz testvér meghallotta, megbillent alatta a csónak, s ő a vízbe zuhant. A nagy kő zsinege keze fejére hurkolódott, s a kő is a vízbe esett vele együtt. Sose találták meg.”

Kalmár László könyve alapján

 

A Bujdosók  lépcsője igazi kihívás a turistáknak, de ha eljutnak a tördemici kilátóig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. A Bujdosók lépcsője összesen 464 lépcsőfokból áll. Pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.
 

Tovább a Badacsonyi borvidékhez.



Badacsonytomaj képekben


         


Szomszédos települések:


Badacsonytomaj  (megtekint)
Balatonederics  (megtekint)
Balatonhenye  (megtekint)
Hegymagas  (megtekint)
Kapolcs  (megtekint)
Kővágóörs  (megtekint)
Köveskál  (megtekint)
Mindszentkálla  (megtekint)
Monostorapáti  (megtekint)
Révfülöp  (megtekint)
Salföld  (megtekint)
Szentbékkálla  (megtekint)
Szigliget  (megtekint)
Taliándörögd  (megtekint)
Tapolca  (megtekint)
Vigántpetend  (megtekint)


Szállások a településen:


Hotel Bonvino Wine & Spa**** (megtekint)

Szállások a szomszédos településeken:


Hotel Bonvino Wine & Spa**** (megtekint)
Bencze Családi Birtok (megtekint)