Kazár

Kazár


Megye: Nógrád
Kistérség: Salgótarjáni
Kistérség székhelye: Salgótarján
Terület: 3 039 hektár




Kazár történelme


A népművészetéről híres település első írásos említése 1221 – ből származik, de a község határában kelta településnyomokat is találtak. A kazár név a magyarokhoz csatlakozó Kazár Birodalomból kiszakadt törzsek nevére utal. Ezt szimbolizálja a település saját címerében a két kéz által tartott magyar íj is.

1863 - ban a településen földrengés pusztított, majd 1873 - ban kolera néptelenítette el a falut. A 17. századtól emlegetik a falu "palócfaház" néven ismert kultúrtörténeti értékeit. Az ilyen házakat követték időben a falu még itt - ott ma is látható régi vízelvezetős, féloszlopos tornácú palóc parasztházai, díszesen faragott oszlopokkal, a régi nagycsalád, a "hadak" gazdálkodásához, életmódjához igazodó lakásbeosztással, portakialakítással.
1861 - től megindult az üzemszerű széntermelés a környéken. Az eddig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó faluban új tevékenységként jelent meg a bányászat. Mindez megingatta a gazdaságokat és így egyre többen az iparban kerestek megélhetőségi lehetőségeket. Az igazi változás az 1920 - as években kezdődött, amikor a településen megnyitották az első tárnát, majd a 20. század végére Kazár virágzó bányászfaluvá fejlődött. A Nógrádi Szénbányák Vállalat a ’80 - as évek közepéig jelentős számban foglalkoztatta a helyi férfi lakosságot. A bányák még 1985 - ig működtek Kazár térségében.

A falu szülötte Szabó Gáspár zenetanár, festőművész, a Dűvő zenekar megalapítója.
A falu életében a 19. század második felében meghatározó személyiség volt a falu papja, Szabó István író, műfordító. Homérosz két nagy eposzát - az Iliászt és az Odüsszeiát - ő fordította először magyarra. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak.

Legérdekesebb látnivalója a Tájház, mely a településen ma is élő népművészet tárgyi emlékeit mutatja be. Az asszonyok főkötőjét, csipke, fodor vagy gyöngyök díszítik, végéről piros szalagok vagy virágos pántlikák lógnak a szoknya aljáig. A több szoknyás viselet legfelső része a pruszlikkal (ujjatlan mellény) egybevarrt felső szoknya.

Itt járva érdemes betérni a Bányászházba, a Kézművesházba és a Vasaló- és Öntvénygyűjteményt bemutató múzeumba is. 

A kazári búcsút minden év augusztus 20 – án rendezik meg.
 



Kazár képekben


           


Szomszédos települések:


Ipolytarnóc  (megtekint)
Kazár  (megtekint)


Szállások a településen:



Szállások a szomszédos településeken:


Vendégház a Zöld Kapuhoz (megtekint)