Mohács

Mohács


Megye: Baranya
Kistérség: Mohácsi
Kistérség székhelye: Mohács
Terület: 11 223 hektár




Mohács történelme


Mohács első okleveles említése 1093-ra nyúlik vissza, ekkor még halászfalu, neve Villa Mohach. A 15. században már gyorsan fejlődő mezőváros, révátkelőhely, a pécsi püspök legértékesebb uradalma.
A történet szerint 1526. augusztus 29-én csapott össze a 25-30 ezer fős magyar sereg a kb. 70-80 ezre török haddal. A csata valószínűleg a mai várostól délre Sátorhely közelében zajlott. A főparancsnok Tomori Pál, kalocsai érsek hősiesen küzdött a túlerővel szemben, de vereséget szenvedett. A törökök elől való menekülés közben az ifjú II. Lajos király a megáradt Csele - patakba fulladt. Mohács a török uralom alatt virágzó szandzsák székhely volt.
A város 1687-ben, az ún. „második mohácsi csata” után szabadult fel, később főleg nemzetiségek népesítették be – szerbe, németek, sokácok. Mohács 1742-re újra mezőváros, 1751-ben pedig vásártartási jogokkal rendelkező város. A 19. században gyors fejlődésnek indult, kikötője volt, fellendült a fazekas ipar, gyáripar.
1956-ban árvíz sújtotta, az 1990-es években pedig a délvidéki harcok éreztették hatásukat.
1999-ben megalakult a Bóly és Mohács közötti fehérborút.

Mohács számos látnivalóval büszkélkedhet. A 18. századi Belvárosi plébánia templomot a Szent Mihály téren találjuk.

A Busóház a Kossuth u. 54. szám alatt található. A panoptikum szerű múzeumban egy 20 fős busó csoporttal találkozunk először, de van itt Dunát ábrázoló freskó, busó-ágyú, különböző használati eszközök, fekete kerámia edények, busóálarcok, fényképek, népviseleti remekművek valamint egy „minikiállítás”, mely a sokácok leghíresebb énekesnőjéről, Kodály Zoltán tanítványáról, Kersics Ankáról emlékezik.

A Busójárás a mohácsi sokacok rendkívül látványos elemekben bővelkedő hagyományőrző népszokása (sokac nyelvhasználattal "poklade") amely a múlt század első harmadától egyben idegenforgalmi rendezvény is, melyre tízezrek látogatnak el a világ minden részéből. Az esemény gerince, központi eleme a több napos Busójárás, a maga nemében a világon egyedülálló farsangi karnevál. A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO Világörökség listáján.
 
A Kossuth Lajos utcában található klasszicista stílusú Csatatéri emlékkápolna 1816-ban Király József pécsi püspök kérésére, az ütközetben elesettek emlékére épült. A kápolnában Dorffmeister István két festménye látható, melyek a mohácsi csatát és II. Lajos halálát illetve a „második mohácsi csatát” ábrázolják.

A Budapesti országúton található Ferences templomot a 18. században Boszniából ide települt szerzetesek építették.

„A Csatatéri Emléktemplom, más néven Fogadalmi templom építése páratlan nemzeti összefogással valósult meg. A kezdeményezők célja egy, a mohácsi csata hőseinek méltó emléket állító nemzeti emlékhely létesítése volt. Ennek tudható be, hogy az épület alapjaiban háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából felvett egy-egy kg-os emlékföld-csomagokat helyeztek el, jelezve ezzel nemzetünk összefogását. A bizánci stílusú katolikus templom építése 1929-ben kezdődött el.
Árkay Aladár (1868-1932) és Bertalan (1901-1975) mérnöki tehetségét dicséri az ország első betonhéjazatú építménye. Az íves oldalfalakat Árkayné Sztehlo Lili (1897-1959) művészi munkái, a középkori székesegyházakra emlékeztető – szenteket ábrázoló - impozáns üvegablakai díszítik.
A kupola nonfiguratív ábrákkal teli ablakai 1984-ben Michael Gaussling német üvegművész munkája nyomán készültek.
A templomban a néphagyomány szerint egy, a 16. századból származó Madonna-szobrot, az ún. Mohácsi Boldogasszony szobrát őrzik.
Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján 1952 és 1956 között készültek el Kolbe Mihály (1907-1990) mohácsi festőművész kivitelezésében a templombelső legnagyobb művészi értékei közé tartozó mozaikképek.
Az épület jelenlegi állapotában is szemet gyönyörködtető, nemcsak Mohács, hanem egy kicsit nemzetünk jelképe is lett. 1989 óta műemlék.” (forrás: www.mohacs.hu – Szökőcs Béla)

A Széchenyi téren található egykori vásártér helyén ma a Hősök parkját találjuk számos híresség szobrával. Itt kapott helyet Radnóti Miklós, Kodály Zoltán, Bartók Béla szobra, ezen kívül „ A vizek királya és királynéja „ c. szobor és a Hősi emlékmű tovább fokozzák a park szépségét.

A Kisfaludy u. 2/b. alatt áll Mohács legrégebbi műemléke, az Iparosház. Az eredetileg szerb kereskedő házában ma színvonalas, helyi ipartörténeti gyűjteményt tekinthetnek meg a látogatók.

A Kanizsai Dorottya Múzeum egyedülálló szerb, horvát és szlovén néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik. A Városháza u. 1. szám alatt található épület földszintjén időszakos kiállításokat, emeletén pedig „A magyarországi horvátok, szerbek és szlovének népviselete és népművészete” című állandó tárlat tekinthető meg.

A Mohácsi Történelmi Emlékhelyet az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata emlékére alakították ki a Sátorhely település szomszédságában, a csata 450 éves évfordulóján, Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök tervei szerint. A közel 8 hektárnyi, természetvédelmi területen fekvő emlékhely bejáratánál Pölöskei József ötvösművész bronzból készült kapuja magasodik. Hálószerkezetének motívumait a tömegsírokban feltárt csontok ihlették.
A földbe süllyesztett, átriumos épület udvarának központjában áll Illés Gyula törött virágra emlékeztető szökőkútja. A fehér kőrózsa mély törésvonalai a három részre szakadt országot szimbolizálják. Az átrium mentén a csatával kapcsolatos tablókat tekinthetjük meg.
Az udvarból felvezető lépcsőkön a temetőkertbe érkezünk, melynek tervezője Zalay Buda kertészmérnök volt. Az öt tömegsírban összesen mintegy négyszáz férfi holttestének maradványai nyugszanak. A tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, Szulejmán szultán és névtelen vitézek fából faragott szobrait láthatjuk. A tíz méter magas, tölgyfából készült keresztet a csatában elhunyt keresztények tiszteletére emelték 1990-ben.

A Csele-pataki Szent Miklós Vízimalom - mint a város egyetlen ipartörténeti műemléke - mai alakját az 1930-as években nyerte el. Zárt kerékházának köszönhetően patakja bent a házban folyik. A malomban megtekinthető a gabona-feldolgozás története az őskortól napjainkig.



Mohács képekben


             


Szomszédos települések:


Mohács  (megtekint)


Szállások a településen:



Szállások a szomszédos településeken: