Rudabánya

Rudabánya


Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség: Kazincbarcikai
Kistérség székhelye: Kazincbarcika
Terület: 1 646 hektár




Rudabánya történelme


A település neve a szláv Ruda, azaz érc szóból származik, a 13. században Rudó Bányának hívták, ami a hajdani bányászatra utal. A 14. század közepén szabad bányaváros volt, melyet felvidéki bányászcsaládokkal telepítettek be. A középkorban főként ezüstöt és rézércet bányásztak, a 18. század vége felé pedig vasércet. A diósgyőri és szendrői kohókat sokáig innen látták el vasérccel. Ennek megkönnyítésére épült meg a Rudabánya – Kazincbarcika közötti vasútvonal. A bányát a ’80-as évek közepén bezárták. A bánya határában találták meg a Rudapithecus Hungaricus 10 – 12 millió éves előember koponyadarabját. A település lakossága 3098 fő. Rudabányán született Gvadányi József író, akinek mellszobra a templom előtti téren áll, szülőházát 1926 – ban lebontották.

A település látnivalója református templom a Temető utcában. A 14. századi templom a török időkben megsérült, mai alakja az egykori építmény nyugati részéből került kialakításra. A templom 120 kazettából álló mennyezete 1758 – ból származik, Contra András és fia Mátyás munkája. A templom északi falán egy 15. századi falképre bukkantak a rekonstrukció során. A templomban található Perényi István Zsigmond király főasztalnokmesterének és Sauer Erhard bányafelügyelő sírlapja.

Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum (Petőfi u. 24., 48 / 353 151) a magyar érc- és ásványbányászat történetét mutatja be.

Rudabányáról rövid kirándulást tehetünk Zubogyra. A település a Csörgő – patak völgyében épült. 14. századi gótikus stílusban épült református templomának bútorzata szintén a Contra család keze munkáját dicséri.
 



Rudabánya képekben


       


Szomszédos települések:


Kazincbarcika  (megtekint)
Rudabánya  (megtekint)


Szállások a településen:



Szállások a szomszédos településeken: