Villány

Villány


Megye: Baranya
Kistérség: Siklósi
Kistérség székhelye: Siklós
Terület: 2 202 hektár




Villány történelme


A település ősidők óta lakott, először a kelták, majd a rómaiak, később a rácok lakták a vidéket. A település neve a királyi adománylevelek szerint egy családnévből származik, ezek közül Villam, Vigla, Vilha, Villiam, Vylliam változatok fordultak elő.

A törökök elleni harcokban tanúsított kitartásáért Villány Savoyai Jenő birtokába került, aki a németországi Pfalzból telepített új honfoglalókat a vidékre.

A településen és környékén már a római időben is foglalkoztak szőlőműveléssel. Korábban főként kadarkát, majd a betelepülő németek inkább kékoportót (Blauportugiesert) termesztettek. A filoxérajárvány Villányt sem kerülte el. Lezajlása után a villányi születésű Teleki Zsigmond ellenállóbb szőlőfajtákat nemesített a vidéken.

1988-ban alakult meg a településen a Villányi Borrend, melynek tagjai képviselik a villányi borászokat Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. A város 1997 óta viseli a „Szőlő és bor városa” címet.

A Bormúzeum – Teleki Zsigmond egykori présháza - kiállításán teljes képet kaphatunk a borkultúráról, megismerhetjük a Villány-Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Itt található a Villányi Borrend székhelye is. A Villányi Bormúzeumban borkóstolásra és vásárlásra is lehetőség nyílik.

Villány főutcájára néz a két sorban elhelyezkedő impozáns pincesor, a város déli határában is találhatunk elszórt pincéket, bár ezek már nem annyira jelentősek, mint az előbb említett társaik. A köznyelv alsó pincesornak nevezi, hiszen fekvésében is mélyebben, a város déli szélén a település főutcáján a  Baross G. utcában található.

A villányi Templom-hegy valamikor kőbánya volt. Az itt található kövületeknek és őslénytani maradványoknak köszönhetően területét 1989-ben védetté nyilvánították. Az összesen 3 hektárnyi területből 2 hektár pedig fokozottan védett természetvédelmi terület.

A 442 m magas Szársomlyó-hegyet 1944-ben nyilvánították védetté. Nevében a "szár" a kopárságára utal, míg a "somlyó" a sombokrokkal hozható összefüggésbe. A triász, a jura, a kréta időszakból származó mészkövek egymásra pikkelyeződtek, a rétegek közötti víz beszivárgott a mélybe, legömbölyítette a felszínt. Így jött létre a legendás ördögszántás.
A monda szerint egy világszép nagyharsányi lányra szemet vetett az ördög. Az anya teljesíthetetlennek hitt feltételt szabott a frigy létrejöttéhez: ha az ördög egyetlen éjjel, kakasszóig felszántja a hegyoldalt, övé lehet a lány. Az ördög ekéje elé fogott hat pár fekete macskát, és szántani kezdett. Olyan jól haladt, hogy az öregasszony megijedt és maga kezdett kukorékolni. Az ördög elhajította az ekét (ebből lett a Beremendi hegy), kirázta bocskorából a földet (ebből lett a Siklósi hegy), majd nagyot ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ma is kénes víz bugyog elő, a forrást a lány neve után Harkánynak nevezik. A felszántott hegyen pedig ma is látszanak a macskák nyomai.
 

Tovább a Villányi borvidékre.



Villány képekben


       


Szomszédos települések:


Harkány  (megtekint)
Villány  (megtekint)


Szállások a településen:


Polgár Pincészet és Panzió (megtekint)
Halasi Pince (megtekint)

Szállások a szomszédos településeken:


Polgár Pincészet és Panzió (megtekint)
Halasi Pince (megtekint)